Orosz sütőtökpite (Тыквенный пирог)

Többen megjegyezték mostanában, hogy a bőrömnek valami furcsa sárgás árnyalata van. Ez pedig csak egy dolgot jelenthet: SÜTŐTÖK. Sok.
Ami például roppant praktikus volna, ha barnulni szeretnék. De én nem szeretnék, ellenben jó barátságban vagyok az ötvenes naptejjel, így marad a kissé ázsiai hatású kültakaró.

Что нужно:
400g megsütött sütőtök
400g liszt (nálam most graham)
50g dió és/vagy mogyoró durvára törve
50g cukor
50g vaj (helyett most ugyanennyi zsíros tejföl)
fahéj, szerecsendió, koriander
1 kiskanál szódabikarbóna

Что делать:
1. A sütőtököt villával törd össze
2. Keverd össze az összes hozzávalót
3. Kivajazott formában süsd 180 fokon tűpróbáig.

Önmagában kicsi száraz, kávéhoz, fagyihoz ideális. Szerintem persze a sütőtökön csak rontani lehet, úgyhogy én a maradék sütőtökpürével ettem.
Az eredeti receptet egy Olga Timokhina nevű hölgy gyűjteményéből szereztem, ami alapötletnek nagyon jó volt, de. Az egyetlen lényeges lépés amit kihagytam, hogy ő a sütés előtt bevonja lekvárral a tészta háromnegyedét, a maradékkal pedig berácsozza a tetejét.

Lusta töltött káposzta (Ленивые голубцы)

Családilag grilleztünk, én meg lelkesen magamra vállaltam a sütés-főzés nagy részét.
Némi konfliktusok árán.

A család rettentő korszerűtlenül úgy gondolta, hogy családi összejöveteleken márpedig kell hús (reformkonyha, koleszterin smafu). Mint vasárnap a húsleves.
Én meg épp hazajöttem egy hosszabb erdélyi hízókúráról, és a nehezebb ételek gondolatától is tengeribetegség kerülgetett.
Szóval elkezdtem receptet keresni. Csupa rántott, zsíros, mártásos cucc.
Bevallom, a blog indításakor olyan hátsó szándékaim voltak, hogy bebizonyítsam, az orosz konyha nem csupa nehéz és fullasztó ételből áll. Szóval lelkesen keresgéltem, és végre.
Őszintén szólva elég furán nézett ki, de nem nagyon volt más alternatívám, úgyhogy a kényszer.
Aztán meg is csináltam, jó is volt.

Egyébként velem sem jártak túl jól, mert épp nem vágytam a konyhába, úgyhogy az étlapon grillezzetek-magatoknak-amit-akartok-engem-nem-érdekel volt. Persze nem vagyok ám mindig ilyen gondoskodó.

Alkatrészek:

50 dkg darált hús
30 dkg káposzta
3 dkg rizs
só, bors fűszerek - по вкусу
olaj a sütéshez (ha serpenyőben készíted)

1. Főzd meg a rizst. Közben vágd apró darabokra a káposztát, tedd sós kútba és kerék alá, aztán forrásban lévő vízbe úgy öt percre. Szűrőben csepegtesd le.
2. A húst, a káposztát, a rizst, a sót és a fűszereket keverd össze egy nagy tálban.
3. Gyurmázz belőle kb. egy centi vastagságú köröket (vagy amit akarsz) és süsd ki olajon, vagy grillen, vagy sütőben.

Tálaláshoz ajánlom a teljfölt, mustárt, tormát, ketchupot.

Eredeti recept itt

Szirnyiki (Сырники)

Van fél kiló túróm, ami már csak sütésre alkalmas (vagy túrófagyinak, a fele ugyanis megfagyott a hűtő hátuljában).

A többséggel ellentétben mi még húsvét után is képesek vagyunk evésre gondolni, én viszont a konyhának már közelébe se bírok menni (ebben azt hiszem, a kulics a ludas), a sütés szó hallatára pedig a jobb oldali szemhéjam heves rángatózásba kezd.
Szirnyiki viszont elég gyakran készül nálunk, mert
a.) túró van benne
b.) tejfölhegyeket lehet rá halmozni
c.) azért mert hizlal (ez külön élvezet)
d.) azért, mert nem hizlal (kis módisításokkal)
e.) nem kell hozzá semmi (csak túró, bár azért közelharcok folynak, nem csak úgy ki a hűtőből)
f.) beidomítva konyhakerülő egyének is el tudják készíteni
g.) finom.

Most, hogy mindenki meggyőződhetett arról, hogy egy percet sem késlekedhet, és fénysebességgel röppenne a hűtőhöz, lássuk a receptet.
Egyébiránt innen lestem a receptet először, ha jól emlékszem:
http://vitoria.livejournal.com/10542.htmlA konzerv őszibarackot én azért kihagynám belőle...

Что нужно:

fél kiló túró
2 tojás
fél pohár liszt (a képen látható egyed graham lisztből készült)
2 cs. vaníliás cukor
reszelt citromhéj
só
olaj

tálaláshoz: cukrozott tejföl (bár mi jobban kedveljük az édes szirnyiki - natúr tejföl változatot)
Что делать:

1. Mindent keverj össze alaposan (ha nagyon rendes vagy, a tojásfehérjét fel is verheted)
2. Formázz gömböket, lapítsd szét, forgasd meg lisztben, és forró olajon/olajban (vaj is lehet) süsd meg.
3. Tálald melegen, cukrozott tejföllel.


Bár, nálunk még sosem telt el annyi idő, hogy kihűljön.

Húsvéti kulics (Кулич пасхальный)

Mi sem nyilvánvalóbb annál, hogy az orosz konyha szerelmetes gasztrobloggere húsvétra orosz húsvéti kalácsot, kulicsot süt.
És szerencse, hogy húsvét csak egyszer van az évben.

Na ebből mindenki vonja le magának a konklúziókat.

Már ott kezdődött, hogy a recept nem tűnt különösen nehéznek, csak macerásnak és hosszúnak. Mikor elkezdtem leírni magamnak a vázlatos fordítást, majdnem ínhüvelygyulladást kaptam. Megfordult a fejemben, hogy hagyjuk a francba, posztolom a képet, aztán akit érdekel a recept, az majd megkér esdeklő szemekkel valami orosztudót, hogy fordítsa le neki. Aztán elszégyelltem magam, micsoda önzőség ez.

Azért van néhány utolsó figyelmeztetésem:
1. Ha nincs mosogatógéped, utálsz mosogatni, vagy az anyóstól nem negyvendarabos edénykészletet kaptál karácsonyra, akkor bele se kezdj.
2. Hiába vagyok én is a gépek-nélkül-mint-nagyanyánk mozgalom lelkes követője, ennél még én is beadtam a derekam, és elővettem a robotgépet.
3. Tudom, hogy fél kiló liszt kell bele, de ha nincs otthon legalább 1 kiló, akkor menj el a boltba.
4. Tökéletes fizikai erőnlétre, kitűnő idegállapotra, és egy egész délutánra lesz szükséged.
5. A kulimász receptjét nem fordítottam le, mert nem szeretem. Ha valaki nagyon autentikus akar lenni, akkor öntse le valamivel, és díszítse stílszerűen XB felirattal (Христос воскресe - Krisztus feltámadt) .
6. ha eddig azért nem sütöttél kalácsot mert kétszer kell keleszteni, akkor gondold át mégegyszer. Ezt legalább nyolcszor kell (legalábbis nekem úgy tűnt).

Én szóltam.

A recept egyébiránt innen való. Nyuszibbak (csak hogy aktuális legyek) nézzék meg a képet, aztán felejtsék el gyorsan.http://gotovim-doma.ru/view.php?r=40


Что нужно:

500 g átszitált liszt
5 tojás + 1 a tetejére
1.5 pohár cukor
1.5 pohár tej
200 g vaj
1 kocka élesztő
1 vaníliás cukor
só
aszalt gyümölcsök és magvak

Что делать:1. A langyos tejben egy evőkanál cukorral keverd el az élesztőt, majd adj hozzá 200 g lisztet. Takard le, és meleg helyen keleszd a duplájára.
2. Eközben a tojásokat válaszd szét, a fehérjét tedd a hűtőbe, a sárgáját keverd el a cukorral fehéredésig.

Nos mire én ezzel végeztem, a tészta legalább négyszeresére kelt, de ekkor még nem zavartattam magam.

3. Olvaszd meg a vajat, majd hűtsd le szobahőmérsékletűre, és a tojássárgájával együtt add a tésztához. Aztán belekeverheted a vaníliás cukrot, és egy csipet sót is.
4. A fehérjét verd kemény habbá, és öntsd bele a fenti cuccba. Aztán a cuccot dolgozd össze a maradék liszttel.

No igen, ez konkrétan krémleves sűrűségű tészta lett. Abból is a hígabb. A dagasztás kezdett egész új értelmet nyerni.

5. Szóval itt jönne a dagasztás. Az lenne a lényeg, hogy ne dagasszuk túl keményre, csak addig, míg elválik az edény falától és a kezünkről, hogy kellemesen foszlós legyen a tészta.

Próbáltatok már hagymakrémlevest levegős tésztává összedolgozni?

Itt jött az, hogy elkezdtem újabb és újabb adag liszteket beleszitálni. Mire nagyjából az eredeti mennyiség kétszerese volt benne, egész jó lett.

Nem tudom, hogy a lisztem volt rossz, a tojásom túl nagy, esetleg a tej osztódással szaporodott-e, de mindenesetre nálam csak így működött.

Ha ezzel megvolnánk, tegyük meleg helyre, betakargatva (jóéjtpuszi) duplájára kelni egy kicsit.
6. Az én verzióm szerint, ez fakultatív: moss meg mazsolát, hempergesd meg lisztben, keverd össze apróra vágott dióval, meg némi fahéjjal, és ezt dolgozd bele alaposan a megkelt tésztába. Nem érdemes spórolni a magokkal, enélkül csak szürke, hétköznapi kalácsunk lesz.
7. A formát (lehet kuglóf forma, vagy magas falú jénai) vajazd-lisztezd ki, és az aljára tegyél (a forma aljának alakjára fazonírozott) sütőpapírt. Öntsd bele a tésztát, és -nem fogod kitalálni- letakarva keleszd a duplájára.
Álálong nekem ebből a mennyiségből két nagy jénaira is futotta. A recept szerint, ha foszlósabb kalácsot akarsz, harmadáig, ha tömörebbet, feléig töltsd meg a formát.
8. Ha szeretnéd, kend meg a tetejét, aztán tedd előmelegített 180 fokos sütőbe 40-60 percre.

Ha ezek után nem akarsz ilyet sütni, igazán megértem. Egyébként csak vicceltem, gyerekjáték az egész. A konyhaablakon besüt a délutáni napfény, a gyerekek kacagva nyugtázzák, hogy anyu a legjobb szakács, a kutya a fűben heverész, párunk pedig virágcsokorral köszönt, majd csókot nyom orcánkra, míg mi széles mosollyal kalácsot sütünk. Ha mégsem, igyekezünk hevesen erre gondolni.

Egyébként nagyon finom. Legalább annyira, mint az a kalács, amit tavaly egy óra alatt szereltem össze. Fütyörészve.

Diabetikus moszkauer

A képen nem a nyaralásról hozott vulkanikus kőzetminták láthatók. Csak úgy mondom.

Viszont cukorbeteg is van a családban. Sajnos.
Én meg szeretek különféle finom recepteket barna, kemény reformtáppá átalakítani. Egyébként diétaperverznek hívnak. Kedvesen, becézgetve.
Lehet szájbiggyeszteni, de ez update liszttel készült. Igazából örülök az ilyesminek, mert tényleg kevés benne a szénhidrát (44g/100g), és így legalább ő is ehet sütit, ha nálunk jár (ez persze kifogás, aminek ürügyén süthetem ezeket a vackokat). Remélhetőleg nem kapunk májrákot attól, hogy állandóan ezt esszük ettől a kevéske update-liszttől, bár hevesen vakargattam fülem tövét, míg az összetevőket bogarásztam (miért kell nekem mindent tudni?!).

Még gondolkoztam pár percig, hogy ez valóban orosz sütemény-e (benszülött irodalom hallgat), aztán arra jutottam, hogy majd csak belemagyarázom valahogy a blog tematikájába.
Először is tudni kell, hogy ez nem fog magától szétlapulni mint a hagyományos, nekünk kell széttrancsírozni őket. Meg azt, hogy nagyon gyorsan megsül. Én mind a három tepsinél "a francba, a moszkauer!" felkiáltással rohantam a konyhába. Kicsit le is barnultak. Még szerencse, hogy olyan jótékony csokimáz van az alján. Meg a szélén.

Что нужно:

2.5 dl tejszín
1 dl tej
25 dkg dió
édesítőszer
1 narancs héja
5o g liszt

mázhoz:
kakaópor
vaj

Что делать:

1. A tejszínt feltettem főni. Közben sodrófával agyonvertem a diót. Jó alaposan.
2. Mikor felforrt, beleöntöttem a diót meg némi édesítőszert. Lelkesen kevergettem , míg újra felforrt.
3. Belereszeltem a narancs héját, és ismét felforraltam
4. Beleöntöttem a lisztet, és főztem még pár percig. Aztán megvártam amíg kihűlt.
5. Kisebb diónyi halmokat szétnyomkodtam sütőpapíron, és 200 fokon kb. 5 perc alatt megsütöttem (amíg oda nem égett amíg barna lett a széle)

Én boldog is lettem volna ennyivel, csak a fent említett okokból kifolyólag kissé szépséghibásak lettek. Így szükségem volt egy bevonatra, mely ápol és eltakar.

1. Keverj el némi kakaóport kevés vízben. Főzd addig, míg sűrű krémet kapsz.
2. Vedd le a tűzről, és keverj bele kevés vajat.
3. Kend vele össze a sütit.

Utolsó intelemként megjegyezném, hogy ebből felháborítóan kis adag lesz, kb. 50 db süti, de ezek bizonyára pigmeus sütik. Mármint egy ember egy ültő helyében egy adagot egyszerre danolva képes legyűrni tapasztalataink szerint.
Csak a családi botrány elkerülése végett.

Orosz böjti leves (Похлебка pусская постная)

A család egyes rigolyásai ragaszkodnak hozzá, hogy a böjt utolsó hetében ne együnk húst (természetesen az más, ha virslit esznek, csak egy kicsi, a rántottába... meg a kolbász sem számít húsnak, ugye!?), így a nagy nyomás hatására húsmentes receptet kerestem.
Szóval ez volt ma.
Egyébiránt rettentő bonyolult a recept, ne kezdjen bele akárki. Meg drága is.
Aztán meg, kicsit aggódtam, ugyanis én is átestem a káposztaleves-kúra-betegségen, és azt hittem, soha többé nem tudok káposztalevesre nézni (pláne, hogy a maradékot a hűtőben felejtettem, és hónapok teltek el, mire ki mertem venni onnan... Hadd ne részletezzem.).

Saját változat, nem tudom már mi alapján.

Что нужно:

3-400g káposzta
ugyanennyi krumpli
100-150g vöröshagyma
ugyanennyi sárgarépa
meg ugyanennyi árpa
olaj
só, bors
kapor

Что делать:

1. Főzd meg az árpát félig.
2. Add hozzá a kockára vágott burgonyát, és az apróra vágott káposztát. Önts rá annyi vizet, hogy néhány ujjnyira ellepje. Úgy negyed óráig főzd (közepes tűzön).
3. Pirítsd meg olajon a lereszelt répát, és a felkockázott hagymát. Megint önthetsz rá vizet. Közben sózd, borsozd meg.
4. Tejföllel tálald, és szórd meg kaporral (nem érdemes kihagyni, ez a lényege)

Én kevés vízzel készítettem, így elég laktató és sűrű.
Másnapra nem is maradt belőle. Pedig spórolni kellett a hellyel, utána mákos guba volt:)